Kávétorta (kissé égő...)

 ... egyrészt mert randa (de nem a külalak volt az elsődleges most, sőt), másrészt meg mert égtem is vele, erről is mindjárt.

Nem kávézom, ez valahogy kimaradt eddig, de a kávé illatát, ízét nagyon szeretem. Egyik este elalvás előtt helyett jött ez a recept, mármint, hogy mi volna, ha egy kávékrémet s a tejszínhabot variálnám egy tortában, de úgy, hogy a kemény krém tartsa a tortát, és így a tejszínhab sincs veszélyben.

 Ezt úgy gondoltam elérni, hogy a tortalapokra köröket rajzolok nyomózsák segítségével felváltva a krémből, és a habból. Ki kellett próbálni, természetesen, és jelentem, működik! Finom is lett, nagyon, és remekül tart a tortában. Ja, és hogy ne feledjem! A krémrétegekre reszelt csoki is került! A látvány sem elhanyagolható, amit a váltakozva töltött krém idéz elő. Itt persze a belsőre gondolok.

Kívül a fehér és a sötétbarna fondant váltakozásával szerettem volna 
absztrakt csíkos burkolatot készíteni, de azzal nem számoltam, hogy
ilyenkor nagyon gondosan kell elkészíteni a tortára szánt "lepedőt", mert csak egy dobásom van! 

Hát persze, hogy épp most ragadt, szakadt, újragyúrtam, és kaptam ezt a fura színű katyvaszt.

Na ekkor jött a mentő ötlet; olvasztott csokival megspricceljük, az talán dob rajta egy kicsit.

Gyorsan, meggondolatlanul bántam a csokival, meg is lett az eredménye, 3 ujjamon keletkeztek csini kis búbocskák. 

A torta íze, a nagyon könnyű krém, és hogy bejött, működik az elképzelésem, kicsit enyhítettek a kínjaimon. És az, hogy újabb színnel bővült a tortakínálatom palettája